Gyűjteményi tárgyaink
Rókafark fűrész
A Barlanglakás Emlékkiállítás gyűjteményében sok szerszám található, amely fa megmunkálására, alakítására alkalmas. Asztalosok, kádárok szerszámai között is megtalálható a fűrész. A képen látható darab nyelének kialakítása a kézhez illeszkedik. A német Fuchswanz szóból ered a „rókafark” elnevezés, amelyet magyarosan fukszsvancnak is említenek. Ha a szerszámra tekintünk, látható: a róka farkának széles, vége felé elkeskenyedő alakjára utal a szerszám neve. A fűrészpenge nagysága szélessége változhat – ez a darab egészen keskeny és hosszúkás. Lyukak kialakítására használható: a falemezbe először akkora lyukat kell fúrni, hogy a fűrész beférjen. A kívánt méretű lyuk széléig egyenes vágással eljutva, majd körbe haladva lehetett kivágni a nagyobb lyukat.
Szenes vasaló
Nem lehet pontosan tudni, hogy mikor találták fel a vasalót, de leltek bizonyítják, hogy az i.e. 3. században Kínában már használtak serpenyő alakú vasalót. Magyarul először a 17. században olvashatunk a vasalt selyemről. I. Rákóczi György levelében.
A vasalókat vagy kívülről fűtötték föl, vagy belülről. Gyűjteményünkben az utóbbi típust őrizzük – belsejébe faszenet tettek, amely folyamatosan izzott. Ha elaludt, lóbálással keltették fel a tüzet. A kevésbé díszes vasalók nyele fából, a szebbeké elefántcsontból is készülhetett. Szenes vasalókat egészen a 20. század elejéig használtak, de az 1920-as évekre már elterjedtek az elektromos vasalók is.
Paradicsom passzírozó
Ezúttal egy olyan tárgyat mutatunk be, amely a legtöbb „ilyen nekünk is van/volt otthon” felkiáltással rendelkezik gyűjteményi tárgyaink közül. Özvegy Tóth Győzőné konyhájában persze több ilyen tárgy is kiérdemelné magának ezt a címet. A Barlanglakás Emlékkiállítás célja, hogy olyan enteriőröket mutasson be, amelyek az egykori háziasszony életének tereit rekonstruálják. Ilyen a konyha is, amelyben többek között ez a paradicsom passzírozó is látható. Napjainkban talán visszatér a divatba, hogy a háziasszonyok maguk készítsék a befőzött paradicsomot. Ha ennek okán paradicsompasszírozót akarna venni, örömmel tapasztalhatja, hogy hasonló a bemutatott tárgyhoz hasonló formájú eszközök ma is elérhetőek, persze rozsdamentes acélból. Az eszköz használata egyszerű: egy edény fölé helyezve, a félköríves tartóba helyezzük a paradicsomot. A fanyelű, két végén hengerekkel ellátott eszköz a passzírozáshoz szükséges, ezzel nyomjuk át a paradicsomot a lyukacsos fém felületen.
Szódásüveg
A szénsavas üdítőitalok már a 19. században is népszerűek voltak Európában. Hazánkban Jedlik Ányosnak köszönhető a „mesterséges savanyúvizek” előállításának eljárása, amely szódavíz, vagy szikvíz néven vált ismertté. A szikvíz elnevezés még ma is használatos, de tévedésen alapul: a szódavízhez felhasznált szénsav ugyanis nem azonos a sziksóval.
A 19. században hazánkban közkedvelt mesterséggé vált a szikvízgyártás, amelyet kisiparosok és gyárosok egyaránt műveltek. Az üveg szódásszifonok üresen visszaválthatóak voltak. Az üveg kialakítása is Jedlik Ányos nevéhez köthető. Ő jött rá, hogy a szifon aljáról egy cső segítségével kell kinyerni az italt. Ezáltal több szénsav marad a vízben. A 20. század második felében a szifonok már nem üvegből, hanem fémből készültek, a szénsavat pedig a tetejére csavarható patron adta. Napjainkban inkább a műanyag, visszaváltható szifonok vannak forgalomban, habár bizonyos vendéglátóipari helyeken ismét előfordulnak olyan üveg szifonok, amelyekből gyűjteményünkben is akad.
Események
Téli zárvatartás
2024-03-02 14:00:00Tisztelt Látogatóink!
A Barlanglakás Emlékkiállítás a téli időszakban, november 1-étől február végéig nem látogatható.
Tavaszi nyitásunk március 2-án a Pincejárat programsorozat részeként várható.
Köszönjük, hogy látogatásukkal megtiszteltek minket a 2023-as évben. Visszavárjuk Önöket jövőre, 2024-ben is!
Bemutatkozik a Barlanglakás
Budafok és Tétény történetének elválaszthatatlan részét képezik az egykori barlang- és pincelakások. Egészen a közelmúltig tömegek laktak ezekben a kényszerűségből kialakított lakásokban, nehéz körülmények között. A 20. század közepére azonban sok pincelakás fölé ház épült, az egykori kényszerlakhelyek elnéptelenedtek. Mély udvarok még láthatók a kerületben sétálva, de a lakások mára már eltűntek. Özvegy Tóth Győzőné egészen a 1960-as évek végéig használta azt a lakás, amely a Budapesti Történeti Múzeum jóvoltából kiállítóhellyé alakult. Napjainkban a fenntartó 22. Kerületi Önkormányzat és Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési központ felügyelete alatt működik a kiállítóhely, amely özvegy Tóth Győzőné szobáját és konyháját, az albérlők lakrészét és a helyi kisiparosok szerszámait mutatja be látogatóinknak. Ha teheti, jöjjön és tekintse meg ezt a Magyarországon egyedülálló kiállítóhelyet!
A kiállítóhely előzetes bejelentkezéssel látogatható. A tervezett látogatás előtt néhány nappal érdeklődjön Appel Péter tárlatvezetőnél a 06 20 447 8333-as telefonszámon.
A kiállítóhely térítésmentesen látogatható, de rendezvényeink térítéskötelesek.
Média
Appel Péter tárlatvezetőnk előadása 2020-ban:
Múzeumok Éjszakája Online kiadás (2020):
A Promontor TV interjúja Gyönki Viktória muzeológussal a megújuló Barlanglakás Emlékkiállításról és a Magdolna Udvarról.
Múzeumok Éjszakája bemutatkozó kisfilm (2021):
Múzeumok Őszi Fesztiválja: kiállításmegújításról és állományvédelemről beszélt Gyönki Viktória (2021):
Posta Ákos István interjúja Gyönki Viktóriával a barlanglakásokról, és egykori lakóikról (2022):
A Magyarországi Tájházak Központi Igazgatósága által szervezett Tájházi Műhely "Gyűjteményezés a tájházakban" című részében "Gyűjtési pályázatok, felhívások" címmel tartott előadást Gyönki Viktória muzeológus.
2023-ban Gévai Csilla és Koródi Eszter (Fiúról Apára Program) előadásairól készített felvételt a Promontor TV:
Topotéka fotók
Tudástár
Barlanglakások Budafokon
A Barlanglakás Emlékkiállítás Dél Budán, Budafok-Felsővároson a Veréb utcában található. A barlanglakásoknak két ismert típusa van: természetes és mesterségesen kialakítású.
A természetes barlanglakások a barlangokba épített házak voltak. A török hódoltság idején ilyen barlangokban húzták meg magukat a menekülő emberek. A 19. század elejére már megjelentek a kőházak és a földalatti lakások. Főként Budatétényben alakítottak ki 3-4 méter széles árkokat, amiket később fával, földdel és kövekkel fedtek be.
Később megjelentek a mélyudvaros megoldások: egy földterületről lehordták a földréteget, majd a kitermelt kövek helyén lévő tér oldalaiba kisebb lyukakat vájtak. Az ilyen típusú lakásokat elsősorban szőlőmunkások lakták, míg a barlangokba épült házakban a kőbányászok éltek. A köznyelvben azonban a mélyudvaros lakásokat is barlanglakásnak hívják.
Kapcsolat
A Barlanglakás Emlékkiállítás fenntartója a Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ.
A kiállítóhely előzetes bejelentkezéssel látogatható március 1-től október 31-ig.
A tervezett látogatás előtt néhány nappal érdeklődjön Appel Péter tárlatvezetőnél a 06 20 447 8333-as telefonszámon.
A kiállítóhely szakmai felelőse Gyönki Viktória történész, muzeális gyűjteményi referns. Kapcsolat: 06 20 424 9280 vagy gyonki.viktoria@klauzalhaz.hu.
Iskolai osztályok, gyerekcsoportok részére múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartunk. Programjaink 1000 Ft/fő áron érhetők el. Érdeklődni a gyonki.viktoria@klauzalhaz.hu címen lehet.